• Az iszlám a nagy világvallások egyike, hívei a muszlimok. Az Arab-félszigeten alakult ki, napjainkban fő elterjedési területe Észak-Afrika, Közép-Ázsia, a Közel-Kelet, valamint Malajzia és Indonézia, de más térségekben is megtalálható.
• Az iszlám szó jelentése: belenyugvás Allah akaratába. Szent könyve a Korán, melyben Mohamed – Allah által kinyilatkoztatott és Gábriel arkangyal által közvetített –  tanításai olvashatók. Ezeket tilos megváltoztatni.
• Monoteista vallás, elismeri a zsidó és a keresztény hagyományok több elemét. Pl.:
  • szent könyvének tekinti az Ószövetséget is;
  • elismeri a zsidó vallás prófétáit (pl. Ábrahámot, Mózest) és Jézussal együtt Mohamed előfutárának tekinti őket

A tétel kifejtése

1. A vallás kialakulása

• Az arabok egy része kereskedelemmel foglalkozott. A karavánutak mentén kialakult nagyobb városok egyike volt Mekka.
• Az arabok másik része félnomád állattenyésztő volt, ők jelentős katonai erőt képviseltek, hiszen az állatok és a legelők/víz birtoklása miatt gyakran törtek ki közöttük háborúk.
• Mohamed tevehajcsárként majd kereskedőként utazva ismerte meg a zsidó, a keresztény és a pogány arab vallást és 610 körül új tanokkal lépett fel.
  • Követői elsősorban a szegények voltak, mert ellenezte az uzsorát, támogatta az elesettek gyámolítását.
  • Tanításai miatt összeütközésbe került a gazdag kereskedőkkel, ezért híveivel együtt 622-ben Mekkából Medinába vonult (hidzsra). Ez a mohamedán időszámítás kezdetévé.

2. A vallás legfőbb tanításai

• Minden muszlim hisz az alábbi hat alaptételben:
  • hit Istenben, annak egyedüliségében, és csak ő méltó imádatra;
  • hit a Prófétákban és a Küldöttekben;
  • hit az Isten által leküldött könyvekben, kinyilatkoztatásokban;
  • hit az angyalokban;
  • hit a Végítéletben;
  • hit az elrendeltetésben.
• Emellett létezik az iszlám öt alappillére, ami az iszlám hitűek legfőbb kötelességeit foglalja össze:
  • Hitvallás, miszerint egyetlen Isten van, és Mohamed az ő prófétája.
  • Naponta ötszöri kötelező ima Mekka felé fordulva.
  • Alamizsnaadás (zakát) a szegények számára.
  • A reggeltől estig kötelező egy hónapig tartó böjt, azaz a Ramadán.
  • Zarándoklás Mekkába (haddzs) a Kába-kőhöz, minden muszlimnak életében legalább egyszer.
• Az öt fő előírás mellett további kötelességek pl:
  • a sertéshús és a szeszesitalok fogyasztásának tilalma,
  • a többnejűség korlátozása (csak annyi felesége lehet, amennyit el tud tartani)
• A dzsihad (szent háború a hit terjesztéséért) minden iszlám hitű számára feladat. Ez jelentheti az emberben magában vívott küzdelmet a világi lét sokféle csábítása ellen, de a fegyveres harcot is. Aki a hitért vívott harcokban halt meg, az azonnal a Paradicsomba jut.
• Az iszlám tiltja Allah és Mohamed ábrázolását, s általában véve az emberábrázolást a szent helyeken, ezért a mecsetekben a növényi ornamentikát vagy geometrikus formákat idéző díszítések láthatók.
• A Korán mellett a szunna (a szokások hagyománya) jelenti a vallás alapját. Ehhez való viszony alapján különülnek el az iszlám fő irányzatai:
  • Síiták: (10-14%) csak Mohamedet és leszármazottait (imámokat) ismerik el prófétaként.
  • Szunniták: (85-87%) Mohamed halála után nem a leszármazottait, hanem az uralkodó kalifákat is elfogadták imámnak, szerintük a szunna nem zárult le Mohamed halálával.

A tétel összegző lezárása

• Mohamed halála után a kalifák vették át az irányítást, despotikus uralkodókká váltak. A kalifa (a próféta utóda) hadvezér, bíró és a Korán első értelmezője egy személyben.
• Mivel az arab birodalmakban igen sokféle származású és nyelvű nép élt, a vallásnak és a kötelező Korán olvasásnak a központosítást segítő szerepe volt.
• Az arab kultúra az iszlám tanítások mellett a korábbi pogány kultúrát és a helyi szokásokat is magába foglalta, ezért jelentős eltérések alakulhattak ki, amit a vallás toleránsan kezel, ha a hatalom létjogosultságát nem kérdőjelezi meg.