Az emberi jogok

• állam lakosságát megillető jogok összessége: veleszületett, el nem idegeníthető, állam sem veheti el
• célja: az ember vagy emberek csoportjai autonómiájának védelme (külső, korlátozó beavatkozástól)
• állammal szemben (XVIII. sz.-i eszmény): tulajdon szentsége, az azzal való rendelkezés szabadsága
• klasszikus szabadságjogok v. első generációs jogok (tulajdonhoz való jog, gyülekezés, gondolat­közlés, szabad vallásgyakorlás, sajtó-, tan-, személyi szabadság)
• alapvető jogok: alkotmány szabályozza (a II. világháború után az ENSZ nyilatkozatai is tartalmazzák)

Az emberi jogok és a felvilágosodás

• modern állampolgári jogok kialakítása: felvilágosodás + az első polgári alkotmányok megfogalmazása
• minden egyén viszonya azonos az államhoz (jogegyenlőség)
• cél: ember→ autonóm (állami beavatkozás korlátozása) → magántulajdon védelme
• emberi jogok első kidolgozása: korai felvilágosodás (nem a feudalizmus ellen, csak kompromisszum)
• polgári alkotmányosság, hatalom megosztása → állam: eszmei szerződés (nép – uralkodó között)
• társadalmi szerződés elmélete: Rousseau (→ polgári forradalom, nép ellenállási joga, népszuverenitás)

Az első polgári alkotmányok, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

• előzményei: 1776. Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (Jefferson), 1787. USA alkotmánya
• kiadása: 1789. aug. 26. La Fayette (+ Jefferson, Franklin) → a későbbi (1791-es) alkotmány alapelvei
• „az ancien regime halotti levele” → abszolút állam helyett: alkotmányos monarchia
• klasszikus szabadságjogok (egyéni szabadságjogok + politikai jogok):
• szabadság, jogegyenlőség, a tulajdon szent és sérthetetlen (megfosztás → kártalanítás), biztonság,
• elnyomással szembeni ellenállás, vallásszabadság, szabad véleménynyilvánítás, törvényalkotás
• minden szuverenitás (felségjog) a nemzetben → tisztségviselők: erkölcsi + anyagi felelősség
• hatalmi ágak szétválasztása; mindent szabad, amit a törvény nem tilt, és másnak nem árt
• biztosítékok: szólásszabadság, ártatlanság védelme, büntetőjogi alapelvek (csak a társadalomra ve­szélyes magatartás bűncselekmény, vissza nem hatás), bűnösség bizonyítása az állam feladata
• állampolgári jogok: egyenlőség → törvényhozás (részvétel), köztisztviselés, adózás (arányos)
• állam célja: alapjogok biztosítása és védelme, karhatalom felállítása (de: tulajdon → nincs egyenlőség)

A jogok bővülése a XX. században

• második generációs jogok: gazdasági, szociális és kulturális jogok
• század elején, először szociális szellemű alkotmányokba (1917. Mexikó, 1919. Weimar)
• harmadik generációs jogok: kommunikáció, egészséges környezet, személyes adatok, fogyasztóvédelem
• az utóbbi évtizedekben megjelent alkotmányokban (modernizáció és globalitás termékei)
• alapjogok rendszere (állami szerepfelfogás szerint):
• szabadságjogok; direkt politikai jogok; egyenjogúság; gazdasági és szociális jogok
• alkotmányban: kötelezettségek is → honvédelem, adófizetés, tankötelezettség, jogszabályok betartása

Az emberi jogok nemzetközi szinten

• ENSZ-deklarációk + európai egyezmények: emberi jogok→ nemzetiből: nemzetközivé
• nemzetközi bíróságok létrejötte→ államok feletti joghatóság
• 1948. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (ENSZ)→ tagállamok kötelezése: jogok garantálására (totális diktatúrák, szovjet rendszer terjeszkedése ellen)
• 1950. Európa Tanács→ Egyezmény az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről
• 1966. Polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmánya (élethez való jog, embertelen bánásmód + háborús propaganda tilalma, személyi szabadság garanciái)
• 1966. Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egységokmánya (munkához való jog, szakszervezet szabad alakítása, társadalombiztosítás)