Buda eleste után

• 1541. aug. 29.: Buda eleste - a török ezután építi ki a hódoltságot
• 1543.: Pécs, Siklós, Székesfehérvár, Esztergom, Szeged eleste
• Új végvárvonal kiépítése a hódoltság eremén Kanizsától Váradig
• Típusai:
  • lovagvár
  • palánkvár
  • huszárvár
  • átalakított templom
  • kolostor
  • nemesi kastély
  • erőd csak kevés: Eger, Győr, Siklós.
• Feladata:
  • török terjeszkedés megállítása
  • török utánpótlási vonalak elvágása
  • védelem a környék népeinek

A várháborúk

• 1541 és 1568 között a török több hadjáratot vezet Magyarországra, melyek során megostromol több fontos végvárat. A várak elfoglalásával módszeresen "kikerekíti" a középső országrészt. Három ilyen foglalási hullám volt:

1. 1543-47: Hatvan, Visegrád, Pécs, Siklós, Simontornya elfoglalása. Ezzel két célja volt: Buda környékének védelme az ottani várak elfoglalásával; a Magyarországra vezető katonai út biztosítása. (Térkép!!)

2. 1552: Eger első, sikertelen ostroma (Dobó István; Egri csillagok); Szolnok (Nyári Lőrinc), Nógrád, Drégely (Szondi György; Arany J.: Szondi két apródja), Szécsény, Veszprém és Temesvár (Losonczy István) elfoglalása

3. 1566: Szigetvár elfoglalása (Zrínyi Miklós horvát bán) - ebben a csatában elesik az öreg Szulejmán is. /Zrínyi dédunokája, szintén Zrínyi Miklós írta meg ennek az ostromnak a történetét Szigeti veszedelem címmel./

• Szulejmán halála egy időre megállította a török terjeszkedést. 1568-ban II. Szelim szultán és Miksa császár megkötötte a drinápolyi békét, amely rögzítette a fennálló helyzetet. A császár vállalta évi adó fizetését.

• A drinápolyi béke után 23 évig nem volt háború a két birodalom között. Ez azonban csak a nagyobb hadműveletek hiányát jelentette, a határok mentén ui. állandósultak a török és magyar portyázások. (Balassi stb.)

• 1570-ben János Zsigmond is megegyezik Miksával: ez a speyeri egyezmény, melynek értelmében János Zsigmond lemond királyi címéről, és megelégszik Erdély fejedelmi címével, tehát elismeri a Habsburg uralkodó főségét.