A világháború

Az európai birodalmak két szövetségi rendszerbe tömörültek. Az 1882-ben kötött hármas szövetség Németországot, a Monarchiát, és Olaszországot foglalta magában. Az 1893-ban kötött francia-orosz szövetséget kiegészítette az 1904-ben kötött francia-angol egyezmény (Entente Cordiale – ANTANT), és betetőzte az 1907-ben kötött angol-orosz szerződés. A katonai tömbök között helyi háborúk is kialakultak: olasz-török háború (1911), az első és a második balkáni háború (1912-13).

A szarajevói merénylet

A Balkán-háborúk következtében elégedetlenség vált jellemzővé a Monarchia által 1908-ban bekebelezett Bosznia-Hercegovinában. A helyzetet a bécsi kormány azzal akarta javítani, hogy az 1914. júniusi hadgyakorlatot Boszniában rendezi meg. Erre a helyi nacionalisták („Ifjú Bosznia”, „Egyesülés vagy halál”) merényletet készítettek elő. 1914. június 28-án egy szerb merénylő (Gavrilo Princip) pisztolylövésekkel megölte Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét.

Lesz-e háború?

Tisza István gróf tisztában volt azzal, hogy a magyar-román határ sebezhetősége, és a Monarchia felkészületlensége miatt nem érdemes még háborút kezdeményezni. Ferenc József II. Vilmos német császárhoz fordult tanácsért, aki lényegében így válaszolt: most, vagy soha. Berlin álláspontja azért változott meg ilyen hirtelen, mivel Helmuth von Moltke vezérkari főnök szerint az 1914-es időszak Németország számára a legkedvezőbb, és az idő múlásával egyre rosszabb lesz.

Moltke Alfred von Schlieffennek a tervei alapján úgy képzelte, hogy a német haderő villámháborúban, pár hét alatt legyőzi Franciaországot, a Monarchia feltartóztatja Oroszországot és Szerbiát, ezt követően pedig a németekkel közösen befejezik a háborút.

A Monarchia hadüzenete

A németek biztosították Tisza Istvánt, hogy Románia sakkban tartására szövetséget kötnek Bulgáriával. A Szerbia elleni katonai akció szükségessége egységes állásponttá vált. A Monarchia július 23-án 48 órás határidejű jegyzéket küldött a szerb kormánynak, amely az országot sértő követeléseket is tartalmazott. A szerbek elutasították a jegyzéket, ezért a Monarchia 1914. Július 28-án hadat üzent Szerbiának, s megkísérelte annak gyors lerohanását.

A világ hadba lép

Olaszország, Románia, Bulgária és az USA semleges maradt, Japán pedig csak a távol-keleti német érdekeltséget akarta megszerezni.

Augusztus 1-jén Németország hadat üzent Oroszországnak, 3-án pedig Franciaországnak. Ezzel egy időben követelte a semleges belga kormánytól a német csapatok belgiumi állomásozását. Az elutasító válasz miatt Németország megtámadta Belgiumot, amire Anglia küldött ultimátumot a német kormánynak. Mivel nem kapott választ, aug. 4-én hadat üzent Németországnak. Aug. 5-én a Monarchia üzent hadat Oroszországnak, 6-n pedig Szerbia Németországnak. 12-én Franciaország és Anglia a Monarchiának, 23-án pedig Japán Németországnak.

Törökország aug. 2-án szövetséget kötött Németországgal, 5-én elzárta a Fekete-tengert, majd a központi hatalmak oldalán belépett a háborúba.

A háború kezdetekor a hadviselő felek mintegy 20 millió katonával rendelkeztek. A nyár folyamán mozgósított katonákat MO-on is azzal bíztatták, hogy mire a falevelek lehullanak, már otthon is lesznek.

Ki miért száll be a háborúba?

• Németország – gyarmatok, Anglia meggyengítése
• Monarchia – Balkán birtoklása
• Anglia – hatalom megőrzése, Németország meggyengítése
• Franciaország – Elzász-Lotaringia visszaszerzése, hatalmának visszaállítása
• Oroszország – Balkán megszerzése

Erőviszonyok

A német koalíció előnye, hogy földrajzilag egységes terület, így az utánpótlás megoldható. Hátránya viszont, hogy bekeríthető, így többfrontos háborúra kerülhet sor. Németország hadipara, és hadserege a legfejlettebb, legfelkészültebb.

Az ANTANT népessége kétszerese, de hadereje nem olyan komoly, mint Németországé.

A nyugati front (merev front):

A német hadvezetés aug. 4-én támadást indított Belgiumon keresztül Párizs ellen. Szeptember 3-án elérték a Marne folyót, azonban a franciák megállásra kényszeríttették őket (Marne-i csata, szept. 5-10), és állóháború bontakozott ki; mindkét fél beásta magát. Ezzel összeomlott mindkét fél villámháborús terve.

A keleti front:

A franciák elleni német támadás elakadásában fontos szerepe volt a vártnál gyorsabb orosz mozgósításnak. A 8. Német hadsereg Paul von Hindenberg vezetésével Tannenbergnél megsemmisítette a 2. Orosz hadsereget (aug. 28-30.), majd az 1. Orosz hadsereg ellen fordult, és a Mazuri-tavaknál csapást mért rá. (szept. 6-15.)

Galíciában az osztrák-magyar haderő feltartóztatta az orosz előretörést, de az oroszok Przemysl váránál bekerítette 120 ezer magyar katonát, és megadásra kényszeríttették őket.

A balkáni fronton a Monarchia és Szerbia között állóháború alakult ki. A törökök hadba lépése a központi hatalmak oldalán újabb front megnyitására kényszeríttette az oroszokat a Kaukázusban.

Versenyfutás a tengerhez

1914 őszén a nyugati fronton megkezdődött a versenyfutás a tengerhez, majd ennek kudarca után itt is állóháború alakult ki. Vereséget szenvedett a német flotta is (Helgoland-szigetek, nov. 1.), s Anglia tengeri blokád alá vette Németországot.

A haditervek összeomlása

A háború első évében összeomlott valamennyi támadásra épített haditerv. Ennek oka, hogy a legtöbb vezérkar a tűzerő növekedésétől a támadás hatékonyabbá válását várta. De épp fordítva történt: a beásott gyorstüzelő ágyúkkal a védelem erősödött meg. Ezek ellen a gyalogság és a lovasság hatástalan volt. Éppen ezért a győzelem csak az ellenfél erőinek felmorzsolása után volt lehetséges.

A felőrlő küzdelmek

Az 1915-16-os háborús évek az ellenség felőrlésének jegyében teltek. A 11. Német, és a 4. Magyar-osztrák sereg Gorlicénél áttörte a frontot, és elfoglalta a lengyel területeket, továbbá a Baltikum jelentős részét.

1915 májusában Olaszország belépett a háborúba az antant oldalán, ugyanis neki ígérték Dél-Tirolt, Triesztet, az Isztriai-félszigetet, valamint Dalmáciát és Albánia egy részét. Az osztrák-magyar haderő az olasz támadást az Isonzo-menti harcokban megállította. A mintegy 600 km-es isonzói front Doberdo nevű karsztfennsíkján az osztrák-magyar hadsereg két és fél év alatt a túlerőben levő olasz hadsereg 12 támadását verte vissza.

1915 szeptemberében Bulgária a központi hatalmak oldalán belépett a háborúba, s a Monarchiával közösen elfoglalták Szerbiát, Montenegrót és Albániát. Az összeomlott szerb sereg maradványait az antant Korfu szigetére menekítette. A szerbek megsegítésére Görögország beleegyezésére francia és brit csapatok szálltak partra Szalonikiben, s fontos támaszpontot hoztak létre. A nyugati fronton most először vetették be a harci gázt.

A verduni vérszivattyú

A keleti és a balkáni frontokon aratott győzelmek után a német vezérkar úgy vélekedett, hogy Oroszország egy ideig nem tudja összeszedni magát a keleti fronton. Ezért a német haderő a nyugati frontra vonult. 1916. febr. 21-én a németek ostrom alá vették Verdun erődjét, arra számítva, hogy sikerül gyorsan elfoglalniuk. Majd az erőd visszaszerzésére indított ellentámadások során felőrlik az antant erőit. A terv azonban nem sikerült. Közel 1 millió katona halt meg. Kb. 550 ezer francia, és 450 ezer német.

Az antant összehangolt támadása 1916 nyarán

Az orosz haderő váratlanul újabb támadásba lendült, és áttörte az osztrák-magyar frontot. Románia csatlakozott az antanthoz, és betört Erdélybe, mivel Erdélyt ígérték nekik, ha belépnek. (bukaresti titkos szerződés)

A brit erők támadást indítottak a Somme folyónál, s itt vetettek be először páncélosokat. A gépek csatájában 1 millió katona halt meg, de mindez nem változtatta meg a hadi helyzetet. A német haderő kivédte a támadást, és a keleti fronton megállította az orosz előretörést. Kiverték a románokat Erdélyből, és elfoglalták Bukarestet. A központi hatalmak azonban erre az időre kimerültek.

1916 novemberében meghalt Ferenc József. Utódja, IV. Károly kétszer is békét ajánlott, de a felek magas követelményei miatt a békekötés nem jöhetett létre.

Az USA hadba lép

A német hadvezetés az antant tengeren történő utánpótlásának megakadályozása érdekében 1917 elején korlátlan tengeralattjáró háborút indított, amelynek elsősorban az USA hajói estek áldozatul. (Ilyen hajó volt a Luisitania.) Válaszként Amerika hadba lépett az antant oldalán. Mindez egyértelművé tette az antant erőfölényét.

A központi hatalmaknak azonban reményt adott az orosz forradalom következtében előállt új helyzet. Úgy látszott, ha Oroszország kiesik, a nyugatra összpontosított erőkkel még az amerikaiak felfejlődése előtt ki lehet csikarni a győzelmet.

Miért világháború a világháború?

A győzelem feltételei: fontos a sok ember, a biztos háttér (nyersanyag), utánpótlás. A szállítás vasúton történik, így gyorsabb az utánpótlás. Új fegyverek: harci gázok, repülőgépek, tankok, ismétlőfegyverek, léghajók, tengeralattjárók.