A kiegyezés

• 1867. május 22.: összeül a bécsi Reichsrat (17 tartománygyűlés képviselőjével)
• május végén a magyar képviselőház is elfogadta a törvényjavaslatot → jún. 8-án Budán a Mátyás-templomban megkoronázzák Ferenc Józsefet
• jún. 12-én mint törvényes magyar király szentesítette a kiegyezési törvényeket
• létrejön egy dualista állam, az OMM, két fővárossal: Bécs + Bp. → alkotmányos monarchia
• két egyenrangú fél megegyezése
• belső ügyeket tekintve teljesen önálló a két állam
• magyar király Bécsben, felelős magyar kormány Pesten → Andrássy Gyula magyar miniszterelnök
• a két államot Ferenc József  személye kötötte össze: perszonálunió
• közös ügyek: külügy, hadügy, pénzügy → közös miniszterek
• 1526 óta mindig az adott viszonyok szerit alakuló kérdés volt a magyar nemzet függetlensége a birodalmon belül
• a reformkorban kialakul a polgári nemzet fogalma → mindenki polgár lesz → jobban realizálódnak a határok: magyar nemzet és a bir. határai (két szélsőség: a szabadságharc alatti olmützi alk. → Bécs tartományként kezel mo.-i területeket → a magyarság különállása eltűnik; függetlenségi nyilatkozat: Magyarország. önálló államként jelenik meg)
• a magyarságnak és a magyar politikának nagy sikere volt! egyenrangú félként ilyen értelemben még soha nem alkottuk a Birodalom részét
• megszületik az 1868-as kiegyezés a horvátokkal, majd nemzetiségi törvény is születik
• mindkét fél engedményéből születik → Bécs engedett a 48 előtti felállásból: Mo. polgári értelemben vett végrehajtó hatalma és kormánya jön létre; magyarok: össze kell hangolni a külügyet stb.-t

Értékelés

• a két legerősebb nemzetiség megegyezése
• mindkét fél szükségszerűnek tartotta
• Deák: a kiegyezést tető alá tolja:
  • Mo. 1526 óta soha nem bírt ekkora önrendelkezéssel
  • ’48-ban siker lett volna ez az eredmény
  • a birodalmat támogatva Mo. esélyeit is növeljük
  • herderi jóslat (germán+szláv között=halál  → kell egy nagyobb bir.)

• 1849: az európai nagyhatalmak nem támogatják Magyarország függetlenségét
• a HB stabilizáló tényező Közép-Európában (Anglia és Fr.o. szerint is)
• Kossuth Kasszandra-levele:
  • túl messzire ment, sokat adott fel
  • úgy vélte, hogy ebben a kétfrontos küzdelemben (Bécs + nemzetiségekkel szemben) valakivel kezet kell fogni – és mivel a nemzetállamok folyamában vagyunk, ezért
  • → egy olyan dunai konföderációban kellene gondolkodni ahol a Duna menti népekkel együtt szövetségi államot lehet létrehozni
  • a nemzeti önrendelkezést, megbékélést hangsúlyozta

• létrejött egy modern értelemben vett állam, ahol időzített bombaként ketyegett a nemzetiségi kérdés
  Magyarország a jogállamiság keretei közé tér vissza
• hibája: túl kötött