Főbb csomópontok
-
A szabadságharc kitörése és fontosabb eseményei
(Jellasics támadása– 1848. szept. – az aradi vártanúk kivégzése- 1849.okt.6.)
-
A Habsburg-ház trónfosztása: 1849. április 14.
-
A hadi események változása 1849 nyarára (magyar vereségek)
A kirobbanás okai
-
nemzetiségi probléma: az áprilisi törvények nem oldották meg a nemzetiségi követeléseket; a nemzetiségek területi autonómiára törekedtek, s ebben a Habsburgok támogatták őket a magyar kormánnyal szemben
-
parasztmozgalmak: nem törölték el az összes terhet, a szőlődézsma nagy elégedetlenséget vált ki
-
nincsen magyar hadsereg
-
Kossuth országgyűlési beszéde nyomán 1848 júliusában 200 000 fős hadsereget szavaznak meg, elsősorban védelmi céllal
-
a horvát függetlenségi mozgalom erősödése; ebben támogatta őket Bécs is
-
kinevezték horvát bánná Joszip Jellasicsot, aki 1848. szeptember 11-én átlépte a Drávát, és megindította a magyarok elleni támadást
-
1848. szept. 15. Az országgyűlés eltörölte a szőlődézsmát (szüretkor fizetendő adó)
-
1848. szept. 16. Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) létrehozása
-
elnöke Kossuth Lajos
-
az OHB átvette a kormány szerepét és toborzást rendelt el
A szabadságharc eseményei
-
Jellasics nem ütközött ellenállásba, így szinte az egész Dunántúlt el tudta foglalni.
-
Vele szemben a magyar sereg élén István nádor, majd leváltása után: Móga János.
-
1848. szept. 29. Pákozd – Sukoró mellett megütköztek Jellasiccsal, a magyar sereg visszaverte a horvátok támadását, akik ezután Bécs felé menekültek.
-
1848. okt. 6. Bécsben kitört a 2. forradalom. Az akkori hadügyminisztert a népharag kivégezte (Latour)
-
1848. okt. 7. Ozora mellett a magyarok győztek Jellasics seregének maradéka felett.
-
Kossuth sürgetésére a magyar hadsereg átlépi az osztrák határt, és 1848. okt. 30-án megütköztek Schwechat mellett a Windischgrätz vezette osztrákokkal, akik győzelmet arattak a magyarok felett.
-
Móga leváltása után a magyar sereget Görgey Artúr szervezte újjá.
-
1848. dec. 2. V. Ferdinándot lemondatták, helyére Ferenc József került (1848-1916), aki általános támadást indított Magyarország ellen. (Csak 1867-től magyar király)
A hadseregek:
A Habsburg fősereg vezetője Windischgrätz herceg.
-
A mellékszíntereken: Erdélyben a császári seregeket Puchner vezeti, aki a románokat és a szászokat is támogatta.
-
Mo. É-i hadszínterén a császári sereget Schlick vezette
1848. decemberében Ferenc József nyilatkozatot ad ki: őt nem kötik az áprilisi törvények, így azok, illetve az OHB működése is törvénytelen. Ezután megindul a koncentrált támadás Windischgrätz vezetésével Magyarország felé, vele szemben Görgey Artúr serege, aki nem érzi megfelelőnek a helyzetet, hogy megütközzön az osztrákokkal.
Kossuth sürgetésére a magyar sereg Perczel Mór vezetésével megütközik Mór mellett, 1848. dec. 30-án → magyar vereség.
1848. dec. 31.: az OHB és az országgyűlés Debrecenbe költözött
1849. Batthyány Lajos és Deák Ferenc Bécsben tárgyalnak Windischgrätz-cel, aki feltétlen megadást követelt, ezt a követség nem fogadta el.
Megindul a téli hadjárat:
-
Perczel Mórt és seregét Debrecenbe küldték, Görgeyt és seregét É-ra, így szembetalálkozott Windischgrätz seregével
-
1849. február 5. Görgey seregéből Guyon Richárd áttörte északon a Branyiszkói-hágót, ezzel jelentős magyar győzelemre tett szert → eljutott a Tiszához, ahol egyesülni tudott a Klapka György vezette sereggel
-
A magyar fősereg éléről Kossuth leváltotta Görgeyt, (a váci nyilatkozat miatt) és a lengyel Dembinski Henriket állította a helyére
-
Eközben Erdélyben, ahol a magyar sereget Bem József vezette, 1849 tavaszára sikerült kiűzni az osztrákokat.
-
1849. február 26. Kápolna mellett Windischgrätz támadást indított a magyar sereg ellen, amelyre Dembinski nem volt felkészülve, és vereség érte.
Ennek következményei:
-
Ferenc József 1849. márc. 4-én kiadta az Olmützi oktrojált (kényszerített) alkotmányt, amelyben semmisnek tekintette az 1848-as áprilisi törvényeket, és a forradalom előtti állapotot kívánta visszaállítani oly módon, hogy Magyarország, Erdély és Horvátország az osztrák császárság 1-1 tartománya legyen.
-
Lázadás tört ki Dembinskivel szemben, és a sereg élére ismét Görgey került. (Kossuth bizonytalansága)
Ezt követően Klapka tervei alapján megindult a Tavaszi hadjárat, amely győztes csaták sorozata, ezekben a csatákban Windischgrätz, Schlick és Jellasics seregei felett született győzelem.
-
április 2.: Hatvan
-
április 4.: Tápióbicske
-
április 6.: Isaszeg
Majd egy újabb 3-as csatasorozat következett; ekkor már az osztrák fősereg vezetője Windischgrätz helyett Welden.
-
április 10.: Vác
-
április 19.: Nagysalló
-
április 26.: Komárom
A sikerek hatására 1849.ápr.14-én a Debreceni Nagytemplomban az országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását (detronizáció), és ezzel Magyarország függetlenségét, amit a Függetlenségi Nyilatkozatban fogalmaztak meg.
-
Kossuthot kinevezték kormányzó-elnöknek, és új kormányt alakítottak, miniszterelnöke Szemere Bertalan lett
-
Közben a Habsburg-kormányzat eldöntötte, hogy katonai úton zárja le a folyamatot, ezért Ferenc József az orosz cár segítségét kérte (I. Miklós) a szabadságharc leveréséhez (előzmény: 1833-as münchengratzi egyezmény)
-
1849. máj. 21. Görgey Buda ellen vonult és sikerült a várat visszavennie (Hentzi tábornok védtte), így júniusban az OHB és az országgyűlés visszaköltözött Pestre
A katonai túlerő
Az országot ezután nyugat felől osztrákok, (Haynau a „brescai hiéna”) kelet felől pedig az orosz seregek támadták Paszkievics vezetésével. A magyar haditerv: az osztrákok legyőzése után csapatkoncentráció, majd az egyesült sereg az oroszok ellen fordul. Csaták sora következik:
-
Zsigárd, Pered mellett a magyarok vereséget szenvednek
-
Csorna mellett viszont győzelmet aratnak az osztrákok felett, Kmetty György vezetésével
-
Komárom mellett vereséget szenved Görgey serege (ő maga szörnyű fejsebet kap), Haynau kétszeres túlerőben
-
1849. júl. 28. a kormány kiadja a Nemzetiségi Törvényt, amely jogokat biztosít a nemzetiségieknek, de ez már túl későn történt, az összefogás lehetetlen
A szabadságharc vége:
1849. júl. 31. Segesvár: vereség (Petőfi eltűnése)
1849. aug. 9. Temesvár: a magyar sereg vereséget szenved (Bem József a csata közben kénytelen átvenni a parancsnokságot)
1849. aug. 11. Kossuth Lajos lemondása, Törökország felé menekült → a polgári és katonai teljhatalmat Görgeynek adja át
1849.aug. 13. Világosnál Görgey az oroszok előtt (= a túlerő előtt) letette a fegyvert, majd az ország különböző pontjain lévő magyar erők Görgey felhívására sorra megadták magukat (utoljára Komárom vára, 1849. okt. 2-án.)
A magyar hadvezérek és politikusok orosz fogságba estek. I. Miklós amnesztiát kért számukra (egy magát megadó hadsereg tisztjeiről van szó) Ferenc Józseftől, aki ezt megtagadta, majd kimondta, hogy aki 1848. októbere után valamilyen politikai, vagy katonai szerepet vállalt, az esküszegő és felségáruló, büntetése is ezt fogja tükrözni. Ezután katonai bíróságok alakultak, amelyek gyorsított eljárásban - többnyire - börtönbüntetésre ítélték a résztvevőket, de mintegy 500 halálos ítélet is született.
1849. okt. 6-án 13 honvédtábornok halálos ítéletét hajtották végre az aradi vár udvarán:
-
Aulich Lajos
-
Damjanich János
-
Dessewffy Arisztid
-
Kiss Ernő
-
Knézich Károly
-
Lahner György
-
Lázár Vilmos
-
Leininger–Westerburg Károly
-
Nagysándor József
-
Pöltenberg Ernő
-
Schweidel József
-
Török Ignác
-
Vécsey Károly
A megtorlás 14. mártírja Batthyány Lajos gróf, miniszterelnök volt, akit a pesti Újépület udvarán végezték ki
1849.október 25-én Kazinczy Lajos ezredest az aradi vár sáncárkában agyonlőtték. Kivégzésekor néhány nappal múlt huszonkilenc éves. A tizennegyedik aradi vértanúként emlékezünk rá.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
