Ellenreformáció és katolikus megújulás
-
a reformáció a katolikus egyházat sem hagyta érintetlenül - bár Európa déli része (délnémet, spanyol, itáliai, francia területek) hűek maradtak az egyházhoz, azért jelentős területek "elvesztek"
-
válaszul a reformációra megindult a katolikus egyház megújulása, ez az ellenreformáció
-
1540-ben létrejön a jezsuita szerzetesrend (Jézus társasága)
-
egy spanyol katona, Loyolai Szent Ignác alapította; tagjaitól katonás fegyelmet várt el
-
legfőbb célja a katolikus hit terjesztése, az elszakadottak visszatérítése meggyőzéssel (hitviták) - a jezsuiták fontosnak tartották az oktatást, hogy a tagjaik megfelelő színvonalon tudjanak vitatkozni, prédikálni
-
1545 és 1563 között volt a koraújkor legfontosabb zsinata, a tridenti zsinat, ezen megfogalmazták azokat a reformokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy a kat. egyház megerősödjön és szembeszálljon a reformáció terjedésével:
-
megtiltják a búcsúcédulák árusítását, az egyházi méltóságok halmozását
-
papnevelő iskolák: papság fegyelmének és műveltségének javítása
-
ugyanakkor megmarad a pápa fősége, a szentek tisztelete
-
megerősítik az inkvizíciót (Szent Hivatal), összeállítják a tiltott könyvek jegyzékét (Index)
-
a katolikus szertartások legyenek még látványosabbak, hogy vonzzák a híveket
Kulturális hatások
-
az ellenreformációhoz kapcsolódik a XVI-XVIII. század legnagyobb stílusirányzata, a barokk:
-
jellemző épületei a templomok és a nemesi kastélyok
-
a barokk épületek hatalmasak és díszesek, cél az, hogy látványuk lenyűgözze a szemlélőt, és érzékeltesse vele az egyház, ill. a nemesi család hatalmát, gazdagságát
-
a reformáció és az ellenreformáció is fontosnak tartotta az oktatás fejlesztését. A koraújkorban megszaporodnak a nyomtatott könyvek. Ez a tudományok fellendüléséhez vezetett.
|