Ellenreformáció és katolikus megújulás

• a reformáció a katolikus egyházat sem hagyta érintetlenül - bár Európa déli része (délnémet, spanyol, itáliai, francia területek) hűek maradtak az egyházhoz, azért jelentős területek "elvesztek"

• válaszul a reformációra megindult a katolikus egyház megújulása, ez az ellenreformáció

• 1540-ben létrejön a jezsuita szerzetesrend (Jézus társasága)

  • egy spanyol katona, Loyolai Szent Ignác alapította; tagjaitól katonás fegyelmet várt el

  • legfőbb célja a katolikus hit terjesztése, az elszakadottak visszatérítése meggyőzéssel (hitviták) - a jezsuiták fontosnak tartották az oktatást, hogy a tagjaik megfelelő színvonalon tudjanak vitatkozni, prédikálni

• 1545 és 1563 között volt a koraújkor legfontosabb zsinata, a tridenti zsinat, ezen megfogalmazták azokat a reformokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy a kat. egyház megerősödjön és szembeszálljon a reformáció terjedésével:

  • megtiltják a búcsúcédulák árusítását, az egyházi méltóságok halmozását

  • papnevelő iskolák: papság fegyelmének és műveltségének javítása

  • ugyanakkor megmarad a pápa fősége, a szentek tisztelete

  • megerősítik az inkvizíciót (Szent Hivatal), összeállítják a tiltott könyvek jegyzékét (Index)

  • a katolikus szertartások legyenek még látványosabbak, hogy vonzzák a híveket

Kulturális hatások

• az ellenreformációhoz kapcsolódik a XVI-XVIII. század legnagyobb stílusirányzata, a barokk:

  • jellemző épületei a templomok és a nemesi kastélyok

  • a barokk épületek hatalmasak és díszesek, cél az, hogy látványuk lenyűgözze a szemlélőt, és érzékeltesse vele az egyház, ill. a nemesi család hatalmát, gazdagságát

• a reformáció és az ellenreformáció is fontosnak tartotta az oktatás fejlesztését. A koraújkorban megszaporodnak a nyomtatott könyvek. Ez a tudományok fellendüléséhez vezetett.