Az ipari forradalom
A XVIII. század utolsó harmadában elindult folyamat, amelynek bölcsője Anglia. Megváltoztatta a gazdaságot, a társadalmat és a politikai helyzetet. A XIX. században érkezett meg Európába és ez a folyamat a mai napig tart.
Korszakai
-
1770-1880: a textilipar, a kohászat, a bányászat fejlődik.
-
1880-1945: gépgyártás, autóipar, olajfinomítás, elektromos ipar.
-
1945-től: repülőgépgyártás, autógyártás, elektronika, nukleáris energia, biotechnológia, környezetvédelem.
Területek, ahol változást hozott
A gépeket alkalmazzák az izomerő helyett, az emberi és állati erők helyett új energiafajtákat részesítik előnyben (gőzenergia). Új alapanyagokat fedeznek fel és fel is dolgozzák őket (kőszén, vegyipar). A mezőgazdaságból tömegek vándorolnak át az iparba és a kereskedelembe; a kisüzemek helyett a gyáripar veszi át a szerepet. A kereskedelmi változás abban nyilvánul meg, hogy rövidebb idő alatt, több árut tudnak előállítani.
Jellemző a városiasodás: az emberek vidékről a városokba költöznek. A nagyvárosok a XIX. században jönnek létre.
Feltételek a forradalom elindulásához
Átalakult a mezőgazdaság, megszűnt a jobbágyság, megjelentek a bérmunkások. Elterjedtek a fejlettebb technikák: vetésforgó (nincs ugar terület, a parcellákba mindig más növényt vetnek, így nem merül ki a talaj), trágyázás (növeli a termékenységet). Kevesebben tudnak többet előállítani. A szállítás fejlettsége fontos: tagolt a partvidék a kikötők, belföldi csatornahálózat. A szenet nem importálják, felfedezik a lelőhelyeket. Elegendő a munkaerő. Fontos a belső piac megléte, vásárlóképes a tömeg. A szabadgazdálkodás működik, vagyis nincs korlátozás, nincsenek kiváltságok, nincs monopólium. Stabil a politikai háttér, ami a gazdasági fejlődés alapját adta. Anglia a világ vezető hatalma és az elsőszámú gyarmattartója: nyersanyagforrás, olcsó munkaerő és piac.
Legfontosabb találmányok
-
A textiliparral kapcsolatosak, mert ezekhez csak kis befektetés kellett, mivel tömegárut készítettek és nagy hasznot húztak belőle.
-
Repülő-vetélő: szövéssel kapcsolatos eszköz.
-
Hargreaves: fonógép.
-
Vízzel meghajtott fonógép.
-
1769. James Watt: gőzgép
-
Gyapottisztító gép.
-
Esztergapad.
-
1807. Fulton: gőzhajó.
-
Stephenson: gőzmozdony
-
Morse: távíró.
-
A XIX. század végétől jelentős a fegyvergyártás, amelyet a legmodernebb technikával állítanak elő.
Következmények
-
Hatalmas ipari központok: létrejött az angliai fekete háromszög Birmingham, Liverpool és Manchester között. De ipari központ még Párizs, Elzász, a Rajna-vidék, Csehország, Szentpétervár és Moszkva is.
-
Demográfiai növekedés: gyorsan nő a népesség, melynek hátterében a mezőgazdasági termelés megnövekedése, a higiénia és a járványok megfékezése (gyógyszerek megjelenése) állt. Vidékről az emberek a városokba jöttek (= belföldi migráció) és Európából Észak-Amerikába vándoroltak.
-
Mezőgazdaság: gépesítés, gőzgép megjelenése. Általánossá válik a vetés-forgó használata, a trágyázás, a fajtanemesítés és az ipari-, ill. takarmánynövények elterjedése is.
-
Gépesítik a munkafolyamatokat, ami a munkanélküliséghez vezet. Ezért géprombolásokat figyelhettünk meg, pl. King Ludd. Sztrájkokat is folytattak: 1834-ben Lyonban a selyemszövők sztrájkoltak és 1844-ben Sziléziában a takácsok léptek fel ez ellen. Nem mindig vették őket komolyan, vagyis a sikerük nem volt garantált. A női és a gyermekmunkások is megjelentek.
-
Társadalmi következmény: a társadalom három csoportból állt:
-
Burzsoázia: ők álltak a társadalom élén, ők a nagypolgárok. Gyártulajdonosok, banktulajdonosok, nagykereskedők és részvénytulajdonosok. Kiszorították a nagybirtokos arisztokráciát.
-
Középosztály: megélhetésüket a fizetésük adta, az elit nagyobb fizetést kapott (orvosok, jogászok, mérnökök, középmanagerek, a közigazgatás vezetői, egyetemi tanárok, kis-, és középüzemek tulajdonosai).
-
Munkásság: egyre nagyobb tömeget tettek ki, a városokban éltek. Színes csoport: fehér galléros munkás (=szakmunkás, tanult); betanított (=napszámos). Elindultak a szakszervezetek, melyeknek céljuk a munkásság helyzetén való javítás volt.
|