Erdély földrajzi helyzete
-
Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig (ország három részre szakadása).
-
Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc és sóbányákban. Ezen kívül folyókban és erdőkben is bővelkedik.
-
A fejedelemséget keletről és délről a két román fejedelemség Moldva és Havasföld határolja.
-
Élén a király által kinevezett vajda áll a XII. századtól.
-
A térség nem esett a török terjeszkedés irányába, nincs török megszállás, helyette laza függés, Erdély az Oszmán Birodalom hűbérese. (Moldva, Havasföld szintén, de náluk a török beleszól a belpolitikába is)
Államiság jellemzői
-
Három rendi nemzet rendelkezett kiváltsággal:
-
magyar nemesség
-
székely székek
-
szász előkelők
-
Együttműködésüket a kápolnai unió (1437.) szabályozta.
-
Területi alapon is elkülönülés: székelyek kelten, szászok a déli részeken éltek. Közigazgatási egységeik székelyek és szászok területein a székek, a magyarok lakta területeken a vármegyék.
Erdély nemzetiségei
Magyarok
Sokáig az erdélyi etnikum közel felét a magyarság alkotta. Nagyrészt észak- és nyugat-Erdélyi terülteken voltunk jelen. Magyarország többi részéhez hasonlóan vármegyékben éltek, társadalmuk nemesekből, jobbágyságból és csekély létszámú polgárságból állt.
Székelyek
A székelyek elsősorban Erdély keleti részén telepedtek le. Bár magyar nyelven beszéltek, de teljesen más közigazgatási rendszerrel és társadalommal rendelkeztek, mint a magyarok. Nem számítottak jobbágyoknak, nem volt földesuruk, hanem katonai szolgálattal tartoztak a királynak, majd a fejedelemnek (határt védték). A XVI. században kezdődik meg a székely katonák lesüllyedése, lassan jobbágynak tekintik őket, ez ellen többször próbáltak meg sikertelenül lázadni.
Szászok
A szászok ősei még az Árpád-korban érkeztek Magyarországra. II. Andrástól kollektív kiváltságot kaptak, nevezetesen azt, hogy saját vezetőt választhattak. Vezetőjük Nagyszeben város polgármestere volt, ő viselte a szász grófi tisztséget. Ő bíráskodhatott a szászok felett. Adót (földbért) egy összegben kellett a királynak fizetni (később a fejedelemnek). Városokban élnek, német anyanyelvűek és általában iparral és kereskedelemmel foglalkoztak.
Románok
A románok a szomszédos román fejedelemségekből (Moldva, Havasföld) áramlottak, vándoroltak át egyre nagyobb számban Erdély területére. Elsősorban hegyi pásztorkodással foglalkoztak, később letelepednek és jobbágyként dolgoznak és adóznak a földesúrnak. Pásztoroknak a külön adója volt az ötvened, amit a juhnyájak után kellett fizetniük a fejedelemnek.
Közigazgatás:
-
Erdély élén a fejedelem áll, de a tisztség betöltéséhez szükséges volt a törökök jóváhagyása is.
-
Belpolitikát önállóan folytathatott, de a külpolitikai döntésekhez szintén török beleegyezés kellett.
-
Évente adót kellett fizetnie a töröknek (eleinte 10 ezer aranyat később sokszorosa)
-
A fejedelem tanácsadó testületeként működött a Fejedelmi Tanács, aminek a tagjait a fejedelem választotta ki. Csak tanácsadási jogköre volt, dönteni nem dönthetett semmiben.
-
Írásbeli ügyek intézésére létrehozták a Kancelláriát.
-
Erdélynek saját országgyűlése lesz, ami egykamarás, viszont hatalma kisebb, mint a Királyi Magyarországon működő Országgyűlésé.
-
Az ország irányításában a fejedelem akarata érvényesül, melynek alapja a nagy földbirtokállomány és a Török Porta támogatása. (Amúgy sincs olyan nagybirtokkal rendelkező főnemesei csoport, amelyik veszélyeztetni tudná a fejedelem hatalmát)
-
Az erdélyi országgyűlésen a 3 rendi nemzet képviselői vehetnek részt: a magyar nemesek, a székely székek és a szász előkelők. A negyedik nemzetnek, a románoknak nincs rendi képviselete.
-
Központi város Gyulafehérvár, itt található a fejedelmi udvar is.
-
Az országgyűlés különböző városokban ülésezett.
-
A fejedelem adóbevételeinek nagy része nem függött a rendek jóváhagyásától, saját birtokáról vagy a regálé jövedelmekből (pl.: vám) származott.
-
Hivatalokban a fejedelem familiárisai dolgoztak, ők a fejedelem jóvoltából tölthették be a pozíciójukat.
Vallási viszonyok
-
Erdély területén is megjelenik a reformáció minden irányzata:
-
a magyarok nagy része a kálvinista (református) hitre tér át
-
a szászok többsége lutheránus (evangélikus) lesz
-
a székelyek megmaradnak a jól bevált katolikus hitben
-
a románok szintén megingathatatlanok és maradnak az eredeti ortodox (görög-keleti) vallásukban
-
A szentháromságot tagadó irányzat (antitrinitáriusok) is megjelenik Erdélyben és mivel Európában csak itt, meg Lengyelországban nem üldözik őket, itt hozzák létre az unitárius egyházat.
-
Európában egyedülálló módon az erdélyi országgyűlés több alkalommal is a négy vallás szabad gyakorlásáról hozott törvényt (pl.: 1568- tordai országgyűlés). Szabadon lehetett gyakorolni a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius vallást is. Az keleti kereszténység, az ortodox vallás csak megtűrt vallásnak számított.
-
A katolikus vallás is majdnem a betiltás sorsára jutott (János Zsigmond unitárius volt), de végül engedélyezték a katolikus hitet is (Báthori István), be lettek hívva a jezsuiták, így idővel megindult az ellenreformáció is. A magyar fejedelmek a későbbiekben mind református vallásúak voltak
|