Bevezetés

Az 1867-es kiegyezést követően kialakul a modern Magyarország gazdasági és társadalmi alapja és létrejön az a dualista rendszerű OMM, amely tkp. egy olyan fejlődést fog produkálni, ami az akkori Magyarországot Nyugathoz közelíti, Magyarország felzárkózik a világ rendjéhez, mint ahogyan kb. a 15. sz.-ban oda tartozhatott

Út a kiegyezéshez

• 1849.-ben, a szabadságharc leverése után, a rövid Haynau-féle rémuralom után az 1850-es évek a neoabszolutizmus korszaka → Bach-korszak → centralizált abszolutisztikus hatalomban gondolkodik Bécs → válságba torkollik, Ferenc József leváltja Bachot
• a reformkor tevékeny államférfijai mind bitófára, börtönbe vagy emigrációba kerültek → az emberek néma hallgatásba burkolóztak → passzív ellenállás → élén Deákkal
• a jobbágyfelszabadítás végére pontot tesznek
• megkezdődik a tőke felhalmozása
• gazdasági fejlődés mellett a nemzetté válás negatívumai jelennek meg (Haza és Haladás → nemzetté válás és polgárosodás a reformkortól kezdve → 1848: inkább a haladás → ’50-es évek a polgári átalakulást véglegesíti de a nemzeti kérdést nem oldja meg → ez majd 1867-ben)
• ellenállás Mo.-n és az emigrációban → Deák és Kossuth
• 1859: Észak-Itáliában vereséget szenvednek a HB csapatai → Ferenc József megpróbál alternatívát kínálni:
  • 1860: októberi Diploma: visszaállította az ország és tartománygyűléseket, de a birodalmi tanács hatásköre érvényesült pénz-, vám-, kereskedelem- és adóügyben; visszaállították a magyar kancelláriát
  • 1861: februári pátens: centralista elképzelés – az egyes tartományok külön egységet képeztek, vezetőit Bécs nevezte ki; a birodalmi tanács a parlament szerepét töltötte volna be → összbirodalmi parlament
  • → mindkettő előrelépés, mert az absz.-t felváltaná egy alkotmányos helyzet, de ezek oktroyal alkotmányok: Ferenc József  maga egyedül hozta ezt a tervezetet → a magyarság nem fogadja el → kisebbségbe kerülnének a birodalom arányai szerint
  • 1861: Ferenc József  országgyűlést hív össze és képviselőválasztást ír ki
    • Deákék feliratban kérték volna a ’48-as törvényes alap helyreállítását → Felirati Párt
    • Teleki László + Tisza Kálmánék határozatban kívánták véleményüket a törvénytelen királlyal tudatni → Határozati Párt
    • Teleki öngyilkos lesz (nem bírta a stresszt), Deákék 3 szavazattal nyernek, de Ferenc József a felirat átvételét is megtagadja
    • az országgyűlést katonai parancs oszlatja fel augusztusban

• a magyarok nem engednek ’48-ból → nem tisztázott bizonyos kérdéseket, pl. az Ausztriával való viszonyt → perszonálunió vagy ennél több?
• 1861-65: átmeneti állapot → provizórium, Schmerling
  • Deák: passzív ellenállás: a kivárás politikája → elérte a célját, mert Ausztria számára egyre fontosabbá vált a belső rend megszilárdítása

• 1865: Deák húsvéti cikke → „készek leszünk mindenkor törvényszabta úton saját törvényeinket a birodalom szilárd fennállásának biztosításával összhangba hozni”+ kell hogy legyen közös ügyünk → tulajdonképpen enged ’48-ból
• Ferenc József készséggel fogadta a lehetőséget, leváltotta Schmerlinget, ’65. dec.: ogy., utána megkezdődött a kiegyezési tárgyalássorozat
• a külpolitikai események felgyorsították az egyezkedést – 1866: Königgrätz: porosz győzelem