Hunyadi Mátyás

Hatalomra kerülése

1547-ben polgárháború dúlt, melynek keretein belül két tábor volt megtalálható: király és Cillei Ulrik, illetve Hunyadi László és Mátyás. Hunyadi Lászlót kivégezték; Mátyást a király fogságba ejtette és magával vitte Prágába, majd Bécsbe. V. László király Prágában halt meg 1457-ben fehérvérűség miatt. Utóda nem volt.

1458 januárjában országgyűlést tartottak Pesten. A királyjelölt ekkor Mátyás lett és távollétében választották meg királynak. Ebben Szilágyi Mihálynak nagy szerepe volt. Februárban Mátyás hazajött és 1490-ig (haláláig) uralkodott.

Élete

1443-ban született Kolozsváron. Lovagi neveltetést kapott, írni, olvasni tudott, négy nyelven beszélt (magyar, latin, német, cseh). Tanítója Vitéz János, váradi püspök volt, aki a királyi udvarban szolgált apródként. Mátyás első felesége Podjebrád Katalin volt. Cseh származása miatt létrejött egy cseh-magyar szövetség. Katalin meghalt és Mátyás elvette Beatrixot, aki Nápolyból származott. Egyik nejétől sem született törvényes utóda, csak egy törvénytelen gyermeke volt: Corvin János.

A hatalom megszilárdítása

Anarchia állt fenn. Leváltotta a nádort, Garai Lászlót. Szilágyi Mihály meg akarta szerezni a hatalmat, amit Mátyás öt évig tűrt, majd elküldte őt harcolni a török ellen. Világos várába záratta.

III. Frigyest ellenkirállyá választották, de Mátyás győzött felettük, majd kibékült velük és tisztségeket adott nekik, ezzel elnyerve támogatásukat. Észak-Magyarországon meg kellett küzdenie a huszitákkal (Jan Zizka). Legyőzte őket és a huszitákat saját seregébe beolvasztotta. Csupán százötven katonát akasztatott fel közülük. 1463-ban visszavásárolta a koronát III. Frigyestől. Ekkor szövetséget kötöttek, hogy ha Mátyásnak nem lesz fiú utóda, akkor Habsburg uralkodó örökli a magyar trónt. 1464-ben megkoronázták a Szent Koronával. Mátyás megerősítette hatalmát, elérte az ország függetlenségét reformjaival.

Reformjai

Gazdasági reform

Megszüntette a kamarahasznát, de helyette bevezette a királyi kincstár adóját; a füstpénzt (= családonként fizetik, nem telkenként, mivel egy telken több család is élt); a rendkívüli hadiadót, amit gyakran szedett ok nélkül is. Beszedte a regálé jövedelmet (só); a vámokat; a betöltetlen egyházi birtokokból befolyó jövedelmeket. A kincstartóság irányította a gazdaságot, amibe a bárók nem szólhattak bele. Ernuszt János is kincstartó volt polgári származása ellenére. Ez óriási bevételt jelentett. Az adókat rendszertelenül szedte, de nem jogtalanul.

Közigazgatási reform

Az állami irányítás tőle függött (centralizálta). A legfontosabb hivatalnak a királyi kancellária számított, melynek élén Vitéz János állt. Átszervezte a bíróságokat, létrehozta a királyi személyes jelenlét bíróságát. Ha nem tudott jelen lenni, akkor a személynök helyettesítette, ő vezette a bíróságot. Sok polgári és paraszti származású hivatalnok volt, pl.: Bakócz Tamás.

Katonai reform

A bandériumok helyett zsoldos hadsereget szervezett, melynek alapjául a huszita sereg szolgált. Sokféle fegyvernem található meg a seregben: könnyű-, és nehéz gyalogság, lovasság, ostromgépek. Ruhájuk miatt nevezték őket Fekete Seregnek, melynek több külföldi származású vezetője volt, pl.: Hag Ferenc, Kinizsi Pál.

Mátyásnak nagyobb hatalma volt, mint eddig bárkinek. Éppen ezért indult ellene felkelés Erdélyből 1467-ben, melyet fegyverrel elfojtott Mátyás. 1471-ben Janus Pannonius és Vitéz János robbant ki lázadást az adók, Mátyás hatalma és Nyugat-Európa-felé való tájékozódás miatt. Mátyás megosztotta őket pozíciókkal, Vitéz Jánost börtönbe záratta, Janus pedig elmenekült. A király nem bízott már a hazaiakban, ezért külföldieket bízott meg tisztségekkel. Megvalósította a törvények felett álló király eszméjét. Minden fontos kérdésben ő döntött, saját embereit állította a fontos pozíciókba.

Külpolitika

Török ellenes küzdelmei

Védekező jellegű harcok, pl.: 1463-ban visszaszerezte Jajca várát és kiépítette a kettős védelmi vonalat. Ezzel az volt a célja, hogy ha az első védelmi vonal nem veri vissza a támadást, legyen még egy. Ennek fenntartását fedezte az udvar, a védelmet az adott terület vezetője látta el. 1476-ban visszaszerezte Szabács várát; majd 1479-ben Kenyérmezőnél aratott győzelmet. 1483-ban öt évre békét kötött a törökkel.

Cseh háborúk

Podjebrád György a huszita tanokat követte, ezért Róma eretnekké nyilvánította. Mátyás keresztes hadjáratott vezetett ellene 1468-ban. 10 éven keresztül háborúzott itt. Ideiglenesen meghódította Sziléziát, Morvaországot, de a cseh trónt nem sikerült megszereznie, mert a cseh rendek Ulászlót választották meg királynak. Vagyis kudarcot szenvedett és nagy kiadása volt a habjáratnak.

Ausztria

III. Frigyes állt Mátyással szemben. Éveken keresztül harcoltak egy más ellen. 1485-ben elfoglalta Bécset és áthelyezte ide udvartartását. De nem választották meg német-római császárnak.