A "barokk" szó jelentése: szabálytalan, nyakatekert.

A barokk a történelemben

A XIII-XVI. században a polgárság harcot indított a gazdasági és társadalmi hatalomban való részvétért a feudalizmus ellen, ám a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott, mert a gazdasági feltételek és a politikai lehetőségek ezt nem tették lehetővé.

A XVI. sz. végétől Európában új gazdasági, társadalmi és ideológiai folyamatok bontakoztak ki: újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az abszolút monarchiák. A katolikus egyház hatalmát féltve a reformáció tanaitól támadásba lendült: ellenreformáció, és ezt a harcot a jezsuiták – a Jézus társaság tagjai – irányították. A katolikus egyház legfőbb támasza a fejedelmek és a főurak, akikkel szemben szövetkeznek, hogy térjenek vissza a katolikus hitre ezzel példát mutatva. ‘Azé a föld, akié a vallás.‘ Az egyház létrehozza az újkatolicizmust a hívek visszaszerzésére. A templomokat fényűzően díszítik, hogy a híveket lenyűgözzék. A világ katolikus és labirintusszerű: így látták a művészek a reneszánsz végén. A barokk viszont jól rendezett és hieralchikusan tagolt látomásban szemléltette a világot. Ez a rend az ellentétek küzdelmében megvalósuló harmónia. (Ezt sugározzák a római Il Gesú, a jezsuita szerzetesrend főtemploma mintájára épített barokk templomok, v. Tassó művét követő barokk eposzok.) Létrehozzák a jezsuita rendet, akik izgalmasan ‘diploma életet‘ éltek. Intelligensek és magasan képzettek voltak, a kalandok miatt sok fiatalt vonzottak a rend belépésére. A jezsuiták sok mindent átvesznek a reformációtól, de ők tanítanak, egyetemeket nyitnak, új liturgiákat, misemenetet találnak ki, bevezetik a körmenetet, így a misék színpadiasabbá válnak.

Az érett barokk műveltségeszmény jegyében az első képzőművészeti alkotások a század ‘40-es éveiben jelennek meg.

A barokk a művészetben

Képzőművészet

Célja meghökkentés, túlzott hatások, mai szemmel nézve giccs. A méretek hatalmasak lesznek, szeretik áttörni a korlátokat. Pl.: A szobrok kinyúlnak, a mennyezeten a paradicsom jelenik meg. Fontos a meghökkentés és az illúzió.

Építészet

Nagyszombati egyetem 1635. (1773 óta Budapesten: ELTE)

Zene

Főcél az elkápráztatás, orgona, kórus. Sok irányba próbálnak hatni, ezért komplex zenei műfajok jönnek létre: opera (zene, tánc, ének, látvány ), oratórium ( olyan mint az opera, csak nem adják elő, kizárólag ének hangszeres kíséret nélkül)

Irodalom

A barokk hatás mindenek előtt a művek stílusán és szerkezetén figyelhető meg. A barokk számára nélkülözhetetlen a meghökkentés, lenyűgöző hatás és a csodálkozás felkeltése, ami leginkább formai külsőségekkel érhető el (virtuóz rímtechnika, merész gondolattársítás, újszerű költői képek, patetikus stílus, körmondatok, rokon értelmű szavak, drasztikusabb népiesség). A barokk új műfajokat teremtett meg, fellazította a hagyományos műformák kereteit, új formákat hozott létre: sok részletből felépülő epizódokból álló, monumentális szerkezet: eposz. Általánossá vált az érzéki szerelem, víziók, misztikumok, látomások ábrázolása, mindez intellektuális köntösben (Szent Teréz látomásai). Gyakori a szimbólum, embléma, jelkép használata.

Írók

Tasso (A megszabadított Jeruzsálem), Zrínyi Miklós (Szigeti veszedelem), Bethlen Kata, Bethlen Miklós, Rákóczi, Mikes Kelemen, Báthory, Cervantes