A reformkorra kétféle időbeli meghatározás van:

1. 1825-1848-ig (a pozsonyi országgyűléstől a forradalomig)
2. 1832- 1848-ig (a 32-es országgyűléstől a forradalomig)

A reformkor a magyarság legpozitívabb korszaka. A mottója: „Jelszavaink valának: haza és haladás.” A haza az ország jogaiért való harc elszakadás nélkül. A haladás az ország polgári, társadalmi átalakulására, a feudális struktúra felszámolására (jobbágy felszabadítás, közteherviselés, törvény előtti egyenlőség) irányuló mozgalom.

A reformkor egyik legjelentősebb alakja Gróf Széchenyi István (1791-1860).

Széchenyi István a bécsi és a nagycenki kastélyban nevelkedett. Ifjú korában részt vett a napóleoni háborúkban. Tudatosan „önművelte” magát, sokat utazgatott, Angliában töltött idő alatt rádöbbent Magyarország elmaradottságára.

Elméleti munkássága:

1825-1827-es országgyűlésen döntenek a 9-rendszeres bizottság újra életbe léptetéséről, ill. Széchenyi kijelenti, hogy 1 évi jövedelmét felajánlja egy magyar nyelvű akadémia fejlesztésére → Tudományos Akadémia

1830-ban kiadja Hitel c. művét, mely egy összefüggő reformprogram. Széchenyi egy bécsi banktól kért hitelt birtoka fejlesztésére, de a magyar nemeseknek nem adnak hitelt az 1351. óta érvényben levő ősiség törvénye miatt (a föld el nem idegeníthető). Széchenyi ezért javasolja az ősiség törvény eltörlését, mert így kaphatnának a magyar nemesek hitelt a modernizáláshoz. Ezenkívül javasolja még:

• a robot eltörlését, helyette bérmunkások alkalmazását, mert ők érdekeltek lennének a hatékonyabb munkában
• a céhek eltörlését
• a belső vámok eltörlését: akadályozzák a belső gazdaságot, kereskedelmet
• a limitáció eltörlését: az árakat a hatóság szabja meg ekkor
• a monopóliumok eltörlését: egyedárusítási jogok

1. 1830-ban megjelenik a Hitel című munka taglalatja, mely egyfajta bírálat az arisztokrácia konzervatívabb képviselőjétől, Dessewffy Józseftől.
2. 1831-ben megjelenik a Világ c. műve. Ez igazából világosságot, fényt jelent. Ebben a műben válaszol a támadásokra és a jobbágyság kérdését boncolgatja.
3. 1833-ban megjelent Stádium c. művében minden fontosabb reformjavaslatát összesűrítve írja le 12 pontban.

A konzervatív nemesek megorrolnak rá és meggyűlölik reformjaiért.

Gyakorlati munkássága:

1827-28: megjelenik Lovakrul c. műve: melyben a lótenyésztésről, a lóversenyről, a kaszinózásról ír, mint a közösségi élet fejlesztésére szolgáló lehetőségről, mely esélyt ad arra, hogy a nemesség összegyűljön és megvitassák a dolgokat. Megalakította a Nemzeti Kaszinót.

Emellett sokat tett Pest-Buda fővárossá fejlesztése érdekében is:

• hajógyártás és téli kikötők építése
• gőzzel hajtott hengermalom
• Al-Duna szabályozása (Vaskapu 1831) → dunai gőzhajózás
• ’40-es évek: Tisza szabályozása
• selyemhernyó tenyésztés, selyem manufaktúra Pesten
• ’40es évek: Pest-Vác első vasútvonal
• Lánchíd megépítése, mely a fejlődés szimbóluma lett

A reformkori országgyűlések:

1832-34-es országgyűlés: sok fontos döntést hoznak. Elfogadták:

• A Partium visszacsatolását =Részek (Erdély és a mai Román határ közti rész)
• Nem nemes is lehet felperes=törvény előtti egyenlőség kezdete
• A törvények nyelve a latin helyett a magyar lett
• A Nemzeti Múzeumnak fél millió Ft-ot ajánlottak fel
• Gyűjtést rendeznek a Nemzeti Színház javára
• A Lánchídon mindenkinek kell fizetnie hídpénzt

Nem fogadták el azonban a Kölcsey által felhozott önkéntes örökváltságot.

1831-ben a kelet felől elérkezik hozzánk a kolerajárvány, mely ellen karanténnal és fertőtlenítő porral védekeznek, melyek azonban többször halált okoztak. A jobbágyok úgy gondolják, hogy a nemesek ki akarják őket irtani, ezért jobbágylázadások törnek ki Észak és Kelet Magyarországon.

1831-ben báró Wesselényi Miklós erdélyi főúr kiadatja Balítéletekről c. művét, melyben az örökváltság, a törvény előtti egyenlőség, a közteherviselés, a sajtószabadság és a zsidóság emancipációja mellett foglal állást.

1835-ben elhunyt I. Ferenc és V. Ferdinánd követi a trónon, azonban a gyakorlatban a hatalmat kancellárja, Metternich gyakorolja.1836-ban megtorló intézkedéseket hoznak és sok reformer politikust bebörtönöznek. Pl.: Országgyűlési Ifjak és vezetőjük, Lovassy László

1837-ben Kossuthot és Wesselényit is lecsukják. Lovassy beleőrült, Wesselényi megvakult, Kossuth épségben túlélte a börtönben töltött időszakot. 1840-ben engedik ki őket, minekután a ’39-40′es reform országgyűlésen a magyarok megegyeztek a bécsi udvarral, hogy amnesztiáért cserébe újoncokat küldenek a seregbe. Ezen az országgyűlésen elfogadják még:

• Az önkéntes örökváltságot
• A váltótörvényt
• A szabad gyáralapításról szóló törvényt
• A zsidóságnak szabad költözködési jogot adtak, kivétel a bányavárosokban

Kossuth Lajos (1802-1894):

Egy távollevő főrendet helyettesítve jutott el az 1832-36-os országgyűlésre, ahol kézzel írott Országgyűlési Tudósításokat szerkesztett, amiket aztán tudósítás céljából szétküldött a vármegyéknek. 1837-től a Törvényhatósági Tudósításokat kezdeményezte. Kossuthot a cenzúra megsértése miatt ítélték el. 1841-ben felajánlják neki a Pesti Hírlap szerkesztését, amelyet 1844-ig ő csinál. A lap rendkívül népszerű lesz, ő szerkeszti meg a modern politikai újságírást, a vezércikk műfaját, témája pedig a gazdasági és társadalmi problémák.

Elméleti programja:

• Kulcseleme az érdekegyesítés, a társadalmi összhang megteremtése, melyet ő a kötelező örökváltság bevezetésével kíván elérni.(a jobbágyok nem tudják kiváltani magukat, ezért az államnak kell szavatolnia a felszabadítást)
• Sajtószabadság
• Közteherviselés
• Törvény előtti egyenlőség

Gyakorlati programja:

• 1841-ben az iparegyesület megszervezése
• 1842-ben az ipari kiállítás megrendezése, a magyar termékek forgalmazása
• kereskedelmi társaság szervezése
• Védővám módszer: Kossuth egy osztrák közgazdász, Friedrich List módszerével próbálja védeni a magyar árukat, mivel a külföldi áruk (osztrák, cseh) minősége legalább olyan jó, de az áruk kevesebb, ezért mindenki azokat veszi
• 1844-ben megalakult a Védegylet, melynek tagjai megfogadták, hogy 6 éven keresztül csak akkor vásárolnak külföldi árut, ha a megfelelő hazai termék hiányzik, egyébként csak magyar árut vesznek. Ez úton kívántak a magyar gazdaságnak tőkét biztosítani a fejlődéshez.

Kossuth és Széchenyi vitája

Széchenyi a Kelet Népe c. vitairatban bírálja Kossuthot a nagy szenvedélyű reformirományaiért. Kossuth válaszként megírja a nem kevésbé szenvedélyes Feleletet. Más társadalmi rétegekből származtak és mind a kettőjük a saját társadalmi rétegének szánta az irányítást. Széchenyi békésen, óvatosan, az osztrákokkal a viszonyt táplálva politizál, míg Kossuth nem kímélte sem az arisztokráciát, sem az osztrákokat.

Magyarország a forradalom előtt

1843-44-es országgyűlés: 3 fontos törvényt fogadtak el

• a magyar nyelv lett az államnyelv
• nem nemesek is birtokolhatnak nemesi javakat
• nem nemesek is betölthetnek bármilyen közhivatalt

1840-es évek közepén megkezdődött a reformok visszaszorítása, az adminisztrációs rendszer, mely szerint, ha a főispán nem tartózkodik a megyében, akkor bécsi érdekeltségű adminisztrátornak kell helyettesítenie.

Centralisták: Báró Eötvös József, Szalay László, Csengeri Antal, Trefort Ágoston; reformerek, szabad önkormányzatokon nyugvó, központosított államot akartak létrehozni, ezért Kossuthtal is vannak vitáik.

Kossuth az úgynevezett municípialistákhoz tartozott, akik ragaszkodtak még a vármegyékhez. Kossuth szerint a centralisták túl gyorsan akarják a változást, Magyarország még nem áll készen rá.

1846-ban a galíciai (Magyarországtól északkeletre) tartományban a lengyel nemesek fellázadtak a bécsiek ellen a szabadságukért, de a saját jobbágyaik nem álltak melléjük, mert nem kaptak örökváltságot és így elbukott a szabadságharcuk. Ennek kellene a magyarok számára intő példaként szolgálnia.

1846-ban megalakul a konzervatív párt, aminek a tagjai kisebb mennyiségű változást akarnak bevezetni.

1847. márc. 15-én megalakul az ellenzéki párt, melynek vezetői: Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Batthyány Lajos. Kiadnak egy nyilatkozatot a főbb tételeikkel: közteherviselés, kötelező örökváltság, sajtószabadság, népképviselet (a parasztoknak választójog), törvény előtti egyenlőség.

1847 végén volt az utolsó reformkori országgyűlés, ahol kiújul Széchenyi és Kossuth vitája. Széchenyi megírja a Politikai programtöredékeket, melyre Kossuth az iparegyesületi lapban, a Hetilapban válaszol.

Megalakul még a Fiatal Magyarország nevű csoport, melynek a legradikálisabb reformerek a tagjai, így Petőfi Sándor, vagy Vasvári Pál.