A felvilágosodás eszmei gyökerei:

• empirizmus (Bacon: ismeretelméleti felfogás, minden ismeret végső forrása a tapasztalás)
• racionalizmus (Descartes (1596 –1650) : ismeretelméleti felfogás, minden ismeret végső forrása az ész)
• szentimentalizmus (szellemi irányzat, az emberi érzelmeket tekinti elsődleges tényezőnek)

Mindezeknek a lényege, hogy elsősorban nem a világra magára, hanem az egyén és a világ kapcsolatára kérdez rá, közvetlen tárgya az egyén belső világa. Definíció: A felvilágosodás az a történelmi és művelődéstörténeti korszak, ami az angol polgári forradalomtól a nagy francia forradalomig tartó kb.150 éves időszakot öleli föl. Az a folyamat, melyben a polgárság társadalmi, politikai mozgalmai már nem művészeti (reneszánsz) vagy vallási (reformáció), hanem filozófiai fogantatású eszméket használnak önmaguk elméleti megalapozásául, alapvető szellemi hagyománya a racionalizmus (a világ az ész alapján megismerhető, a világ maga ésszerű), mindezek hátterében a kibontakozó alapvetően liberális kapitalizmus áll.

A felvilágosodás kihat:

• a politikai rendszerek felépítésére is,
• a polgárság(harmadik rend) egyre inkább öntudatra ébred
• az ipari forradalom szoros összefüggésben áll a felvilágosodás irányzatával, megfogalmazódik az a gondolat, hogy a tudomány és a technológia fejlődése révén minden probléma megoldhatóvá válik.

Főbb Képviselői

Angol felvilágosodás:

• Egyik jeles képviselője Newton (1642-1727., gentry, Oxfordba járt iskolába)--> kidolgozza az integrális differenciálszámítást, tanulmányozza a gravitációt, egyik jelentős műve: A természetfilozófia matematikai alapproblémái (minden mechanikus mozgást képes meghatározni az alma leesésétől a legtávolabbi bolygó mozgásáig); szerinte nincs véletlen, a világ determinisztikus(meghatározott), kidolgozza a fényelméletet, kutatásokat végez az optika terén.
• Egy másik jelentős személy John Locke, jelentős az ismeretelmélete (honnan kerülnek az agyunkba az ismeretek, mikor megszületünk, semmilyen ismeretünk nincs). Nagyon fontos szerinte a tapasztalás, érzékelés (sensation - külső, reflexió - belső). Fontos felfogása a szenzualizmus (az empirizmus legkövetkezetesebb kifejtése), politikai elmélete is jelentős, hogyan működik egy jól működő állam (kétféle hatalom van: osztatlan - az összes hatalmi ág egy kézben van, pl.feudális abszolutizmus; osztott - a hatalmi ágak elválasztása, ez jó, van egy végrehajtó hatalom (a választáson győztes párt alakíthat kormányt; és egy törvényhozó hatalom választások útján).
• Egy másik fontos személy Adam Smith, a modern közgazdaságtan tudomány megalapítója. Fő műve: Nemzetek gazdagsága (az árutermelő társadalom az egyén és közösség harmóniájának világa). A leghasznosabb újításának a munka értékelméletét tartotta (az érték a társadalmilag szükséges ráfordított munkaidővel arányos, azaz az árunak két tulajdonsága van: használati érték és csereérték), jelentős liberális gazdaságelmélete (az állam ne avatkozzon be a gazdaságba, elutasítja a merkantilizmust, a kereslet és kínálat, azaz a piac maga szabályozza a gazdaságot, az állam biztosítsa a gazdasági verseny jogi kereteit).

Francia felvilágosodás

• Egyik jeles képviselője Rousseau (1712-1778). Fő műve a Társadalmi szerződés. (Népszuverenitás elmélete: minden egyes polgár alárendeli magát egy közakarat legfőbb irányításának a közjó érdekében. Ez a közösség, másképpen a nép. Az állam létét megelőzte a magántulajdon, az állam a szerződésből keletkezik, a nép tagjai kötnek szerződést, minden jog forrása a nép, ez ruházza fel hatalommal az államot, a szerződést fel lehet bontani, legjobb államforma a köztársaság) Filozófiai felfogásai: az ember szabadnak született (ez minden tézis kiindulópontja) ---> Rousseau gondolatai gyakorolják a legnagyobb hatást a francia forradalomra.
• Másik jelentős személy Montesqieu (báró, arisztokrata). Fő műve: A törvények szelleme (politikai, történetfilozófiai mű, rendszerezett könyv, államformákra vonatkozó nézeteit taglalja benne, különbséget tesz törvény és jog között, kifejti a hatalommegosztásról szóló szinte a mai napig érvényes nézeteit: állam = törvényhozó hatalom + végrehajtó~ + bírói~, az utóbbiba senki nem szólhat bele), jelentős műve a Perzsa levelek, melyben a korabeli Franciaországot leplezi le fiktív levelekben.
• A következő fontos személy Voltaire (neve anagramma, saját korának legnagyobb hatású gondolkodója). Új műfajt teremt, a filozófiai elbeszélést. Gondolatai centrumában az antiklerikanizmus (egyházellenesség) áll, felfogása szerint minden fejlődés akadálya a babonaság, a butaság, amelynek intézményesült formája a mindenkori egyház, a történelem az ész, azaz a ráció kibontakozásának a folyamata, a történelem művelődéstörténet, az emberi történelem a középkor végéig nem érdemli meg, hogy kutatás tárgya legyen, az igazi történelem a felvilágosodással kezdődik és ezt ő XIV. Lajos uralmától számítja. - A felvilágosodás egyik fontos műve a nagy francia Enciklopédia, szerkesztői közé tartozik Diderot és d'Alembert, 28 kötetből áll, szellemisége a racionalizmus
• A felvilágosodás egyik irányzata a mechanikus materialisták, ennek képviselői Helvetius, Holbach és La Mettrie. Az a felfogásuk, hogy nem igaz, hogy lélek és anyag létezik, szerintük csak az anyag van, ami mechanikus mozgást végez, ez a gondolkodás, minden mozgás kiszámítható, nincs véletlen, törvényszerűségek vannak, mindennek megvan a maga oka(determinizmus), szerintük az ember gép, a legtökéletesebb gép.

Német felvilágosodás:

• Németországban is teret kapott a felvilágosodás,
• egyik jelentős képviselője Kant, szerinte a felvilágosodás az ember saját maga okozta nyomorúságából való kilábalása az ész által.
• egy másik fontos személy Lessing, aki megfogalmazza a modern esztétika alapjait,
• a harmadik jelentős filozófus pedig Herder, szerinte az emberiség történelme szerves fejlődési folyamat, mely a természet történetéből - amelynek folytatásaként indul - a legegyszerűbb állapottól fokozatosan emelkedik a műveltség magasabb fokaira(ez a historizmus)