A lakosságnak csak egy kisebb része vehetett aktívan részt a közéletben:

Athénban pl. kizárták a rabszolgákat, a metoikoszokat (bevándorlók), nőket.

A demokrácia megvalósulása egy alkotmányozási folyamat eredménye:

Drakón törvényeket, Szolón vagyonelvű alkotmányt adott a polisznak (Kr.e. 594. k.); lerakva a demokrácia alapjait.
Kleiszthenész ezt továbbfejlesztette (Kr. e. 508). Ő teremtette meg a cserépszavazás lehetőségét, a zsarnokság visszatérésének megakadályozására.

Fogalmak:

·         démosz: köznép

·         demokrácia: népuralom

·         politika: a polisz közügyeivel foglalkozás

·         cserépszavazás: A zsarnokság visszatérését megakadályozandó vezette be Kleiszthenész. 6000 szavazat volt az érvényességi küszöb. Akire a legtöbben szavaztak, azt 10 évre száműzték, vagyonát megtarthatta. Manipulálható volt a rendszer, mert a legkiválóbbakat távolították így el a poliszból (előre, egyformán  megírt cserepek kerültek elő).

·         déloszi szövetség: Kr. e. 478—, a perzsák elleni védelmi szövetség volt, a part menti városok alkották

Intézmények, testületek:

·         népgyűlés: a szabad, teljes jogú polgárok törvényhozó testülete, vitafóruma, dönt a háborúról és békéről
-részvétel 20 éves kortól
-a demokrácia letéteményese
-alkalmankénti ülésezés
-a hanyatló korszakban, Periklész után fizetnek csak napidíjat a részvételért

·         500-as tanács: a 10 phülét=kerületet 50-50 fő képviseli sorsolás útján
-előkészíti a népgyűlés döntéseit, majd végrehajtja azokat (kvázi kormány)—állandóan ülésezik
-Periklész napidíjat fizet a részvételért

·         esküdtbíróság: 6000 fős testület
-tagjai sorsolás útján kerülnek a hivatalba
-az igazságszolgáltatásért felel
-Periklész napidíjat fizet a részvételért

·         arkhóni testület: 9 arkhón 1 évre sorsolva (korábban választva)
-az arkhónok hivatali évük letelte után az Areioszpagosz tagjai (volt arkhónok tanácsa, tkp. a vének tanácsa; Arész hadisten dombján üléseztek)

-később a tisztségviselők ellenőrzése a feladata

·         sztratégoszi testület: 10 hadvezér választás útján (1 phüléből 1)
-fontos a szakértelem, az alkalmasság!
-újraválaszthatók, nincs a hivatali év végén beszámolási kötelezettségük
-Periklész éveken át Athén első sztratégosza

A színházi napidíj:

Mivel a jogi egyenlőség kiterjesztésével párhuzamosan nőttek a teljes jogú polgárok közti anyagi különbségek, Periklész bevezette a rászorulók számára a napi minimálkeresettel egyenértékű színházi juttatást (nevelő szándék). Ezzel párhuzamosan a tehetősöket a színházi előadások költségfedezetének kiállítására kötelezte.

Bevételek:

·         kereskedelem, kikötői forgalom

·         laurioni ezüstbányák

·         metoikoszok adói (a szabad polgár nem adózik)

Külpolitika:

Athén kulturális virágzása a déloszi szövetség adóin nyugodott, melyet a város középítkezésekre használt fel. Ez egy imperialista gyarmatpolitikát folytató polisz eljárása volt, mely befelé demokratikus tudott lenni, kifelé egyáltalán nem. Szövetségeseitől elvárta az athéniéhoz hasonló demokrácia működtetését, nem hagyta őket kilépni a védelmi rendszerből. Aki ezt megpróbálta, Athén fegyveres fellépésével számolhatott.

 

---